Dr. Székely János megyés püspök ünnepi szentmise keretében áldotta meg vasárnap a kibővített és felújított toronyi templomot.

140 évvel ezelőtt – 1881. május 8-án – szentelték fel a Torony központjában álló, Szűz Mária tiszteletére épült templomot, ami az elmúlt években – pályázatok, a Szombathelyi Egyházmegye, valamint a hívek támogatásának köszönhetően – kívül-belül megújult. A közelmúltban 50 négyzetméterrel bővítették a templomot, ezzel együtt megtörtént a padlóburkolat cseréje, a gázfűtéses rendszer kiépítése, az egykori sekrestye neobarokk kifestése. Az udvaron a tavalyi trianoni évforduló alkalmából emlékművet helyeztek el, és közösségi események rendezésre is alkalmassá tették a templom és a plébánia közötti területet.

A vasárnapi ünnepi szentmisén részt vett dr. Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke, a térség országgyűlési képviselője, továbbá Sé, Dozmat, Bucsu és Torony polgármestere. A szertartást dr. Székely János megyés püspök mellett Brenner József, a Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan nagyprépostja, nyugalmazott püspöki helynök és dr. Perger Gyula plébános celebrálta.

A szentmise kezdetén a plébános köszöntötte a meghívottakat és a híveket:

“Főtisztelendő Püspök atya, Főtisztelendő Helynök úr, Tisztelt Alelnök–Képviselő úr, tisztelt Polgármester urak, Krisztusban Kedves Testvérek!

1880 februárjában a toronyi hívek kérését Nagy Nándor dozmati plébános tolmácsolta Szabó Imre megyés püspök felé, miszerint a toronyiak templomot szeretnének építeni községükben. Az elhatározást hamarosan tett is követte: Szabó Imre megyés püspök engedélye után Brenner János megyei építész tervét elfogadva elkezdődött az építkezés. Az alapkövet 1880. április 20-án tették le, s a Szűz Mária tiszteletére épült templom 1881. május 8-ra minden liturgikus berendezésével együtt elkészült. 140 év távlatából is megindító az a nyilatkozat, amelyet őseink akkor tettek, miszerint „nyilatkozat erejével kötelezzük magunkat és utódainkat arra, hogy templomunkat saját költségünkön tatarozzuk és fenntartjuk, rajta leszünk azonfelül, hogy amennyire lehet alapot gyűjtünk, hogy ezáltal a fenntartás és tatarozás előfordulható költségeinek viselésében némi könnyebbséget nyerjünk.”

A templom iránti szeretet és ragaszkodás jele volt, hogy a templomot 1933-ban sekrestyével bővítették. S az eltelt 10 esztendő alatt én is megtapasztalhattam a toronyiak Istenháza iránti szeretetét, s ennek érdekében hozott minden áldozatukat.

Így került sor az eltelt tíz évben – pályázatok, Püspöki Hivatal, a helyi Önkormányzat valamint a hívek adományából – elsőként a templomkereszt megerősítésére, majd a harangjáték beszerelésére, a templomtető megújítására, majd a templom külső színezésre. Ezt követően régi vágy teljesült, hogy a korábban teljesen egyszínű templom belső falait neobarokk festészet technikával kifestettük. 98 méter hosszan pedig új kerítés készülhetett a templom és a plébániaház elé, valamint a plébániaház is megújulhatott. A hívek liturgikus eseményeken való szép számú részvétele miatt ellenállhatatlan lett 2020-ban annak a szándéknak a megvalósítása, hogy a templomot közel 50 négyzetméterrel bővítsük. Ezzel együtt megtörtént a templomi padlóburkolat cseréje, a gázfűtés rendszer kiépítése, az egykori sekrestye templomtérré való átalakítása, annak neobarokk kifestése, s emellett a bővítéssel újabb közösségi helyiségek kialakítása. Az udvaron a 100 éves trianoni évforduló alkalmából emlékművet helyeztünk el, s közösségi események rendezésre is alkalmassá tettük a templom és a plébánia közötti területet.

Az ősök szándéknyilatkozata 140 esztendő távlatából is kötelez. Köszönöm a híveknek, hogy nem felejtik el, hogy a falu központja és szíve a templom, hogy az milyen képet fest, tanúskodik a benne élőkről is, tanúskodik elsősorban az élő Istenbe vetett hitükről és szeretetükről.

Azonban az itt felsorolt eredmények sikeres pályázatok nélkül kivitelezhetetlenek lettek volna. Köszönöm dr. Hende Csabának, az Országgyűlés alelnökének, községünk országgyűlési képviselőjének, hogy az eltelt 10 esztendőben plébánosságom idején minden beadott pályázatunk sikeres lehetett nemcsak Toronyban, hanem Bucsuban, Dozmaton és Sében is. Köszönöm Alelnök úrnak, hogy munkánkat segítette és támogatta, köszönöm azt az ajándékot is, amelyet a mai alkalomra hozott: 15 millió forint újabb támogatást! Ezen támogatás segítségével folytathatjuk a még hiányzó térkövezést, s régi vágyunk is megvalósulhat ebből az állami támogatásból, hogy keresztúti stációkat tudunk elhelyezni az udvar északi oldalán. Ezen újabb adományért hálás köszönetemet fejezem ki dr. Hende Csabának, s rajta keresztül Magyarország Kormányának.

Személy szerint külön köszönöm Alelnök úrnak, hogy az elmúlt 10 esztendőben, toronyi plébánosságom idején is mindig, mindenkor és mindenben számíthattam a segítségére. Köszönöm, hogy a mai ünnepségre Budapestről – családi programját is háttérbe szorítva – eljött hozzánk.

Köszönöm Püspök atyának, hogy lelki támogatása mellett az anyagiakban sem volt szűkmarkú velünk, hiszen ez utóbbi templombővítésnél az anyagi forrás egyharmadát a  Magyar Kormánynak, egyharmadát a Püspöki Hivatalnak köszönhetjük, s a maradék egyharmadot pedig  híveink nagylelkű adományából tehettük oda az építkezéshez. Mindhárom segítségre szükség volt ahhoz, hogy a mai napon együtt ünnepelhessünk a megújult és egyben kibővített Isten házában. Ahogy 140 évvel ezelőtt Nagy Nándor dozmati plébánost bátorította Szabó Imre püspök atya a toronyi templom építésénél, köszönöm, hogy én is megtapasztalhattam ezt Székely János püspök atya részéről, aki az építkezés során kétszer is személyesen megtekintette a templombővítés folyamatát. Köszönöm az egész közösség nevében püspök atyának, hogy a mai napra is elfogadta a meghívást, kívánom, hogy főpásztori felelősségteljes, tanító-kormányzó és megszentelői munkáját kísérje Isten bőséges áldása és segítsége.

Híveink felé köszönöm a sok-sok nagylelkű felajánlást az építkezéshez, ezt hétről hétre igyekeztem mindig megköszönni, a pénzbeli adományokat pedig külön köszönő levéllel is, ezért most név szerint nem szeretnék külön kiemelni senkit, hanem együttesen, mindenki segítségét, amelyet a felújítás során nyújtottatok, akár kétkezi munkával, akár pénzbeli adománnyal, akár csendes háttérimádsággal, akár segítő szándékkal adott jó tanáccsal, akár a mai ünnepre való zenei, liturgikus előkészülettel, szervező munkával, a templomdíszítéssel, a sütemények elkészítésével vagy tegnapi társadalmi munkával – ezúton is hálásan köszönöm mindenkinek.

Végül, de nem utolsó sorban köszönöm Brenner József ny. püspöki helynök, nagyprépost úrnak, hogy immár 10. éve községeinkben biztos és szilárd pontként jelen van. Számíthatok mindig, mindenben a segítségére.

A 140. évforduló kapcsán hadd emeljem ki, hogy számomra a legnagyobb ajándék az, hogy a mai templom megáldás nemcsak a toronyiaknak örömünnep, hanem ugyanolyan öröm ez a bucsuiaknak, a dozmatiaknak és a séieknek is, hiszen egy plébániai közösség vagyunk.. Ezt jelzi az is, hogy ők is képviseltetik magukat ünnepségünkön, s tudunk kölcsönösen örülni egymás sikereinek, s tudunk közösen imádkozni templomainkban. Külön öröm még ebben a jubileumi évben, hogy községünk kispapját, Rácz Ágostont június 26-án diakónussá szenteli püspök atya a szombathelyi Székesegyházban.

Emberé a munka, Istené az áldás, és amit emberi erőnkből megtehettünk, azért Istennek legyen hála, neki legyen köszönet és neki legyen dicsőség. Az Ő áldása kísérje továbbra is közösségeinket, hogy a megújult és kibővített templom az egyházközségeink folyamatos megújulását, valamint a plébánia falvainak összetartozását továbbra is szolgálja, segítse és erősítse. Ebben legyen közbenjárónk mindannyiunk égi édesanyja, Mária.

Dicsértessék a Jézus Krisztus!”

“Váljunk Isten rabjaivá, szabaduljunk meg a földi rabságoktól” – buzdította szentbeszédében Székely János a híveket. “Ennek feltétele, hogy átadjuk Isten számára a fő helyet a szívünkben, hogy ő uralkodjék az életünkben.” Székely János utalt rá: “a templom tornya felmutat az égre, amely jele annak a titokzatos erőnek, a megváltás erejének, amely kiszabadít és felemel. Egy népnek addig van jövője, amíg van benne egy titokzatos, ég felé emelő erő és lelkesedés. Amíg a szívünk tele van fénnyel, álmokkal, értékekkel amíg vannak égbemutató templomtornyok, amíg ezek a templomok megtelnek. Öröm, hogy akkor, amikor Nyugat-Európában sok templomot eladnak, vagy átalakítják bárokká, addig ebben az országban megújulnak, bővülnek a templomok. Szent István templomokat építtetett, mert a hit sziklájára akarta építeni az országot. Csak akkor maradhatunk meg, ha erre a sziklára építünk mi is.”

A szertartás során a toronyi egyházközség nevében is köszönetet mondtak dr. Perger Gyula plébános atyának a kitartó munkájáért. A virágcsokor átadását vastaps kísérte.

Az ünnepi alkalomra Kiss Cintia, a BME Építészmérnöki Kar hallgatója – több mint 200 órás munkával – elkészítette a templom makettjét, amit a templom sekrestyéjében helyeztek el, ott lehet megtekinteni.

A képek forrása: www.martinus.hu

A makettről Szabó Zsolt készített fotót