Dorottya napján, február 6-án, szombaton tartják a toronyi sportcsarnokban a plébániához tartozó négy település immár hagyományos farsangi egyházközségi batyus bálját. Ez lesz az ötödik alkalom, hogy együtt bálozik a négy szomszédos egyházközség, Torony, Bucsu, Dozmat és Sé.

Dorottya napján, február 6-án, szombaton tartják a toronyi sportcsarnokban a plébániához tartozó négy település immár hagyományos farsangi egyházközségi batyus bálját. Ez lesz az ötödik alkalom, hogy együtt bálozik a négy szomszédos egyházközség, Torony, Bucsu, Dozmat és Sé.

Az este fél 7-kor kezdődő bálon a zenét – miként az előzőekben is – Tímár János szolgáltatja.

A belépőjegy ára 2 ezer 500 forint, ami nem tartalmazza a fogyasztást. Mivel batyus bálról van szó, mindenki az általa hozott ételekből, italokból és süteményekből tud fogyasztani, illetve kínálni.

Tombola felajánlást várnak a szervezők, kérik, hogy ezeket az eseményt megelőzően a sekrestyébe, illetve a bál napján a helyszínre vigyék el a felajánlók.

A bálba szóló belépőjegyeket és a 2 ezer forintos támogató jegyeket a sekrestyében szentmisék előtt és után, továbbá hivatali órákban a plébánián lehet megvásárolni, de hozzá lehet jutni azokhoz mind a négy faluban az egyházközségi elnököknél is.

A báli bevételt az érintett négy település között a báli résztvevők arányának megfelelően osztják szét – a templomok javára.

A tavalyi bálon, ahol a fotónk is készült, csaknem háromszázan vettek részt. Hasonló részvételre számítanak a szervezők az idén is.

Csokonai Vitéz Mihály óta tudjuk, Dorottya napján van a farsangok farsangja. De ki is volt Szent Dorottya?

Legendája szerint egy cézáreai család leánya volt a negyedik század elején. Szépsége, okossága, alázatossága és szűzi tisztasága közismert volt. A Diocletianus-féle keresztényüldözésben Cézáreában az elsők között nyerte el a vértanűságot.

A császár megbízottja, Sapritius maga elé idézte Dorottyát, és felszólította a bálvány-áldozatra. A lány azt válaszolta, hogy a mennyei császár mást parancsolt, tudniillik, hogy a halandók neki szolgáljanak. ‘Ítéld meg magad – mondta Sapritiusnak -, vajon a földi császárnak kell-e engedelmeskedni vagy a mennyeinek?’

Sapritius figyelmeztette, hogy gyorsan mutassa be az áldozatot, ha meg akarja menteni az életét, különben el nem kerülheti a kínokat. Dorottya azonban, aki csak a bűntől félt, ezt válaszolta: ‘Kínzásaid rövid ideig tartanak, a pokol tüze ellenben, mely osztályrészem lenne, ha hallgatnék a szavadra, örökké tart. Balgaság volna a rövid ideig tartó szenvedés elkerülésére örökké tartó kínokba rohanni. Nem félek a kínzásaidtól, mert az Úr mondta: Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, a lelket azonban nem tudják megölni”

A lányt ezután többféleképpen is megkínozták, végül Sapritius fővesztésre ítélte, aztán lefejezték.

B. L.